research
  • 14 May
  • 2020

Baltimore-i útinapló - Második nap

Baltimore 2.nap

 

 

Reggel 8.00-kor találkoztunk az iskolában, ahova mindenki épségben megérkezett a vendéglátók jóvoltából, ráadásul nemcsak épségben, hanem élményekkel és kiadós reggelivel is gazdagodva. Többen meg is lepődtek azon, hogy mekkora szeretettel és mennyire felkészülten várták őket a vendéglátóik. Valamennyien jó érzéssel érkeztünk meg, és a jetleg felett is sikerült majd mindannyiunknak győzedelmeskedni. Komfortérzetünkhöz sokat tesz hozzá az a gondoskodás, amit SOS International vezetőitől kapunk folyamatosan.

Mai legfontosabb dolgunk az volt, ami egyébként is főfeladatunk, hogy minél több információt osszunk meg az itteni iskolásokkal Magyarországról és elsősorban a magyarországi neológ zsidóság életéről. Az SSG (Scheiber Sándor Gimnázium) diákjai szemináriumokon igyekeztek a BT (Beth Tfiloh Dahan Community School) kicsi és nagy diákjainak bemutatni hazánkat és a hazai zsidóság életét.

 b21.jpg
 b22.jpg  

A kisebbek megtanulták a csárdás alaplépéseit, ami egyébként több scheiberesre is az újdonság erejével hatott. :)

Játékos formában sajátítottak el olyan fontos szavakat, mint a „gombóc”, vagy a „bogár”, néhány gyümölcs elnevezésével együtt. :)

Megmutattuk a Dohány utcai zsinagógát és az iskolánk épületét is.

A nagyok sokat megtudtak a magyar kultúráról, aminek megkerülhetetlen részei a honi zsidóság jeles képviselői. Hallották énekelni Gerendás Pétert, Palya Beát, Presszer Gábort. Jeleneteket láttak a Sose halunk meg című filmből és a Saul fia című Oszkár-díjas alkotásból is. Megismerték a neológia jelenét, amihez nagy segítséget jelentett a Deutsch László, főrabbival készített kiváló interjú. Külön előadás foglalkozott a Sorsok Háza körül kialakult helyzettel, amin keresztül témává lett a Holokauszt mellett a neológia hazai megítélése is.  b23.jpg
 b24.jpg
 
 

Mindeközben diákjaink meglátogattak két szabadon választott tanórát is, és még egy elképesztően finom és glatt kóser ebéd is belefért a napunkba. 16.00-kor véget ért a tanítás, mi pedig leültünk megbeszélni a mai napot Rabbi Soskil vezetésével. Azután mindenki elment a vendéglátókkal a legkülönbözőbb programokra.

A fiúk hova mentek? Természetesen focit nézni.

A lányok? Irány a bevásárlóközpont.

A tanárok? Az itteni tanárokkal vacsoráztak.

 

És mit csinálok én?

Tulajdonképpen semmit, csak rettenetesen büszke vagyok. Aki nincs itt, nem tudja elképzelni, hogy milyen itt és most scheiberesnek lenni. Ezek a gyerekek (persze, már nem azok, csak nekem) egészen fantasztikusak. Úgy viselkednek a kisebbekkel, úgy beszélnek angolul, úgy vigyáznak egymásra, úgy segítenek mindenkinek, ahogyan azt el sem lehet képzelni. It is amazing… :)

 
 b25.jpg

Események

Közösség